Azt mondják, az emberre ébredés előtt jő az álom. Én rendszeresen, sűrűn álmodom, mindenféle elvarázsolt dolgokat. Többnyire nem látván értelmét, de azt nem is keresem. Sokszor arra ébredek, hogy valami nagyon kellemeset álmodtam, de nem emlékszem rá, s így üröm vegyül örömömbe. Ritkán van az, hogy megmarad bennem hosszútávon, de amit most itt elmondok, vagyon azok egyike. S majd a végén mondhatjátok, "Éhes disznó makkról álmodik." Hihihi, ám legyen! Lehet, beleőrültem az egyedüllétbe?

Álmodtam erről már ébren is, de tudtam nem szabad. S így lett elhessegetve a gondolat. Azonban álmom nem kontrollálom, hát nem lehet szégyenemre, én legalábbis így látom.

Hol volt, ahol keveregtünk? Súlytalanság, derengő fény vett minket körbe, mintha kerültünk volna földöntúli völgybe. A szerelem asztronautái lettünk, valamennyi kis időre. Lebegtünk, de nem tehetetlenül, akaratunk megmaradt. A vonzás egy másfajta terhe nehezedett ránk, a szabad vagy nem szabad. Hisz mindig annyi sok a kérdés, még ha volt is köztünk a megértés. Beszélni nem tudtunk, vagy nem kellett? Értettük mi egymást, szavak nélkül is ott, vágyunk nőtt, duzzadt, tágult és kerekedett. Mosolya mindent elárult, karjait leeresztve, tenyerét, ujjait kitárva intett, jer, erre! S mozdulatok nélkül ruhájától megfoszlott, majd velem is azt tette. Lelke húzott, éreztem, lebbenek feléje. Csodálatos melleit először láthattam végre, nőies csípeje hívogatott engem kérve.

Azon pillanatban, hogy összeértünk szippantott magába, karok és lábak öleltek szoros kötésbe zárva. Mintha csak ezer év vágya teljesedett volna ott be. Bőröm hol Övével összeért, billió apró új pénisz született, s penetrálva remegett. Melleit magamévá tette a tett, s Ő minden porcikámmal rendelkezhetett. Nyelvem nyelvén habozott, szíve itt vénámban dobogott. Mindenünk ott egybeolvadt, mint piros bájital és a sárga, ha új pohárba, egy nagy kristályba öntve addig-addig kevereg, míg sem lesz belőle rózsaszínű egyveleg. Mozdulata enyémet rendezgetve, Ő-vé, Nővé lettem, talán egy röpke percre? A tudat megszűnt, látni sem láttam, de éreztem még valamit. Valaki mást is ott a háttérben, mintha lett volna egy harmadik. Minket nézett az már biztos, de nem mozdult és nem zavart. Ahogy fel, úgy tűnt el és tündérport sem kavart.

Képzelni ezt nem, kitalálni sem tudtam volna. Álom kellett hozzá, remélem, jelenik újra.




Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

A szürkület sötét szálakat szőtt a fák közé. Lassan, szinte észrevétlenül kúsztak egyre beljebb az erdő sűrűjébe. Ahogy lomhán gomolyogtak, úgy nyelték el apránként a színeket, úgy homályosították el az addig éles körvona...

Egy ideje chatelgetünk már...
Most már nagyon kívánlak, találkozni akarok veled..., csak az a nagy távolság ne lenne köztünk... a fél világot kellene átszelnem, hogy magadévá tégy egészen, ne csak online szavakkal, csak képze...

Dávid elgondolkozva ült a forgószékében. Egy ceruzát tartott az ujjai között és némán szuggerálta. Lábaival jobbra-balra fordítgatta a széket. Azt sem vette észre, hogy Márk már egy jó húsz perce beszámolót tart neki a kanapén...

Ahogy írtam is, 29 éves vagyok. Modern, érett gondolkodású embernek tartom magam és tartanak engem annak az ismerőseim is. Jelen vagyok nagyon sok ismerőssel a Facebook-on, követek embereket, csoportokat a Twitteren, sok ismerősöm van iwiw...

Most 16 éves vagyok, ezért érthető, hogy egy ideje már nem csak arra vágytam, hogy nagyi megsimogassa a buksimat, és pár jó szót intézzen hozzám. Egyre inkább érezni kezdtem, hogy az iránta érzett szexuális vágy egyszer majd kitörn...