Mondom neki, szeretem.
Erre nem is szól. Odateszem. Odateszi. Ott vagyunk.
Aztán örvénylik valami, én kihuppanok és megpihenve rettegek.
Mozgok még, de elönt a langyos öl anyai mivolta. Viszolygok, és megfeszítemmm.
Fáj. Állatom még ösztönzött.
Állatom oktalan. De mégsem az, hiszenhátdehogyis.. Úristenit.
Szellemem kifosztva. Két korlát alá eső én: értelem és érzelem.
Lehasít magának egy újabb csodát, elnevezvén azt életének.
Milyen hágások érhetik hághatatlan ürességén át,
át.. mi szivároghat ember és ember közt, ha kedvtelésük individuális.
üres abúzus. Buzi, na az lennék. De az se menne. Nézzük ezt a szituációt.
Olyan fiútest, olyan lánytest, olyan illúziók által tartott építmények.
Az élettársam üres pinát nyújt felém. Egy üres fasszal megbolygatom.
Az üres jó! Az üres rossz! Az üres olyan üreges, belenyúlok, kihúzom, megragad és megadom magam.
Az üres fáj. A ciklus legszomorúbb pillanatában ér véget bőrünk kontaktusa.
Felvesszük az egyéni teret. Majdnem lelök az ágyról. Láb nélkül. Mozdulatok vagy szavak nélkül.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

40 éves, barna hajú lány vagyok. Olyan a testem, amire nem igazán lehetek büszke, ráadásul szeretem a szexet, szeretek irányítani. Még sosem hagytam ki egy jó kis dugás vagy egy kis szopás lehetőségét. Ezen az éjszakán minden megtö...

A feleségem munkarendje szerint hol délelőttös, hol délutános műszakban dolgozik, és mivel én állandóan délutános vagyok, így elég nehezen egyeztethető időpont, amikor a gyerekek sincsenek otthon. Az utóbbi időben a délutános mű...

Ott aludt,a kanapén,meztelen lábai feltéve a kanapé egyik felére.hason feküdt,még a tegnapi lila jóganadrágját viselte.Arcába lógott a haja,és mélyen aludt a hajnalig tartó ivászat után. A vendégek a szobákban lettek elszállásolv...

Itt ülök megint egy buszmegállói egyenpadon, és várok. Vasalt ing, fekete farmer, laza zakó, piros rózsa. Van időm agyalni, még legalább húsz perc, míg beér a busz. Nem tudom, hányadik ilyen várakozásom ez a szál rózsával... Ebben...

Másnap reggelinél szinte szó nélkül ültünk az asztalnál. Én Mirandával reggeliztem, velünk szemben pedig a fiatalok ültek, csak a reggeli kávéjukat kortyolták.
Tom törte meg a csendet:
- Későn értem haza este, már al...