banner

A mocskos titkok 1.




1698-ban egy füstös kis kocsmában valahol egy kisvárosban. Nyikorogva nyílt ki a fogadó repedezett hatalmas tölgyajtaja, az ajtóban egy fekete inges jól ápolt fiatalember állt. Villámgyorsan odasietett a bárpulthoz, megszólítva a görnyedt, ám szekrénynagyságú fogadóst.
- Gyorsan egy dupla whiskyt, még ma el kell érnem Xathropilba.
- Tessék uram. Xathropilba?? Az képtelenség, hatalmas vihar készülődik és éjszaka eleve nem szerencsés átutazni a Fethoni mocsáron megkerülve meg sosem ér oda.
A rövid fekete hajú szálkás termetű ifjú egy gyors mozdulattal ledöntötte az italt.
- Márpedig nekem fontos szállítmányt kell eljuttatnom oda. Majd jól meghajtom a két lovas fogatom, nem hiszem, hogy bármi gond lesz. Egyébként miért olyan félelmetes az a mocsár? Hiszen az út végig mellette megy ha jól tudom, nem megy bele.
- Nos igen uram nem megy bele, de minden mocsár veszélyes hely és ennek a közepén áll egy hatalmas, és titokzatos kastély amiről sok pletykát lehetett hallani. Valami démoni varázslónő egyedül él benne és igencsak misztikus dolgokat művel.
- Az a kastély csak legenda, de én nem a mocsárba megyek „titkok” után kutatni, hanem Xathropilba. Nem várhatok tovább a szél egyre erősebb, tessék az aprót tartsa meg.
- Köszönöm uram, szerencsés utat kívánok!
Antares - mert így hívták a fiatalembert felpattant kétlovas mini fogatára villámgyorsan megindult a rögös úton.

A földúton pattogva haladt a nagy sebességtől a kis fogat, a lovak fel-fel nyerítettek. A hatalmas tölgyfák megroppantak a gigászi szél alatt. Az égen a gyönyörű naplementét hatalmas fekete viharfellegek takarták el.
- Az isten verje meg, remélem nem ázok bőrig, ennyit ez a fontos küldemény sem ér. Az eső sem váratott sokáig magára, a száraz földes út mint szomjazó gyermek az anyatejet úgy nyelte a vizet. Antares hamar bőrig ázott a lovak prüszköltek a hatalmas tempó miatt. Ekkor már a mocsár mellett haladt a fogat. A földes út másik szélén hatalmas fák sorakoztak, az eső egyre jobban szakadt. A lovak egyre nehezebben küzdöttek meg a sártengerré dagadó úttal. Antares alig látott a sötétben egyetlen petróleumlámpása alig világította meg az utat.
Próbált egy-egy villámlásnál a mocsár mélyére tekinteni, de csak valami hatalmas hegyszerűséget látott nagyon mélyen, a felvillanó világosság kevés volt. A fogat egyre jobban merült a sárban amikor egy óriási villanás és egy kettéhasított fa egyik fele dőlt a fogatnak gigantikus dörgés következtében. Antares arca elé kapta a kezét a villanás következtében, hirtelen nem tudta mi történik csak egy hatalmas fájdalmat érzett. Pár perccel később arra ocsúdott, hogy a sárban fekszik a fogat roncsai körülötte hevernek. Jobb combját egy fatörzs tartja fogva, az eső csak szakadt az arcába ám ő hamarosan ezt sem érezte, mert elveszítette az eszméletét...

Antares miután kinyitotta szemét egy sötét szobában találta magát, pár gyertya égett csak és pár füstölő. A szoba valami sziklából vagy gránitból volt kifaragva. Egy kényelmes franciaágy és egy kis faasztal volt az összes berendezés. Jobb combján fehér textilkötést tapogatott ki. Egyszer csak kinyílott az ajtó és egy gyönyörű szőke angyal lépett be rajta. Fehér lepel feszült tökéletes testére, két fehér szárnya szorosan hátához simítva.
Kedvesen elmosolyodott majd így szólt:
- Üdvözöllek Laurana úrnő kastélyában fiatalember! Látom már jobban vagy. Mindjárt szólok az úrnőnek.
És egy fordulattal nesztelenül kisietett az ajtón.
Antares felült és combját tapogatta a kötés alatt, még erős fájdalmai voltak. Pár perc múlva halk nesz hallatszott, majd kitárult az ajtó. Egy fiatal huszonéves hölgy állt az ajtóban, gyönyörű hosszú, szőkés haja két szép vállára omlott, vajfehér arcbőréből energikusan és vidáman sugárzott ki két smaragd színű szeme, magas és karcsú volt, formás gömbölyű fenékkel. Gyönyörű és fenséges látványt keltett, megdobogtatva Antares szívét.

L: - Köszöntelek idegen kastélyomban! Laurana vagyok. Téged hogy hívnak?
A: - Antares vagyok, köszöntelek hölgyem és köszönöm, hogy megmentettél abban a viharban.
L: - Ugyan már örülök, hogy megmenthettem egy ilyen csinos fiatalembert. Megnézem a sebed ha nincs ellenedre. Hmm még elég csúnyácska, jobb ha nem állsz még lábra, mindjárt hozatok ide vacsorát.
Sihaya, Galadriel! Gyertek, hozzatok nekünk valami finomságot kedveseim! Belibbent két angyal és finomabbnál finomabb ételeket hoztak ezüsttálcán. Mikor távoztak, Antares nem bírta megállni.
A: - Elnézést, hogy megkérdezem, de ezek az angyalok, tudod sok mendemonda kering rólad, szóval…
L: - Nem vagyok se boszorkány, se varázslónő, se démon kedvesem. Van egy varázstükröm mely más dimenzióba/világba nyílik, bár én nem tudok oda átmenni, az ott élő angyalok át tudnak jönni hozzám. Imádnak segíteni, ezt kötelességüknek érzik, ezért ők kicsit a szolgáim. Csak ők járnak - kelnek a kastélyomban. Meg néha egy-egy utazó akit meginvitálok vagy megmentek ahogy téged is. A környéket azért is figyelik eme kedves teremtmények, mert a magány nem jó dolog, sajnos a családom még azelőtt elvesztettem, hogy eme tükröt megtaláltam és eme kastélyt felépítettem volna.

Csak azért ide a mocsárba, mert itt nem sokan zavarnak és a terület nem kell senkinek, semmi gonosz misztikus szándékkal. Illetve, hogy az angyalokat ne piszkáljak és kevesen tudjanak róluk. Ilyen szempontból szerencse is, hogy hatalmas boszorkánynak hisznek, így nem bánt és nem jön ide senki, bár amilyen te vagy az ilyen társaságot szívesen látom. Tudod az angyalok nagyon praktikusak, mert halkak és sosem zavarnak amikor nem kell.
A: - Bocsáss meg, nem akartalak megbántani, nagyon kedves vagy és most legalább értek mindent. Ezután falatozni kezdtek. Teltek múltak a napok, hatalmasakat beszélgettek, Antares lába szépen gyógyult. Mikor már elég szépen tudott járni bejárta a kastélyt. Csodálatos csillogó fekete ónixszobrok voltak a folyosókon, a rengeteg szobában fehér carrarai márványpadló, gyönyörű bársony és bőrbútorok. Elmeséltek egymásról mindent, megtárgyaltak a világ egyéb dolgait, nagyokat kacagtak, egyre jobban megszerettek egymást. Egyik este, mikor Antares sebe már szinte nem is látszott. Gyönyörű, tiszta csillagos és holdfényes este volt és egy hatalmas erkélyen étkeztek. Antares épp egy gyönyörű szőlőszemet vett szájába.
L: - Tudod kedves Antares te csodálatos ember vagy, tisztességes, jó lelkű. Be kell vallanom megőrjítesz, nagyon szerelmes vagyok beléd ez az igazság.
A: - Óhh Laurana, te fantasztikus nő vagy és gyönyörű, én is teljesen így érzek irántad.

Laurana felpattant a székéből és lágyan Antares ölébe ült, átkarolta vállait és ajkát Antares ajkához érintette. A két szerelmes ajak szikrázó szenvedéllyel nyílt meg, utat engedve a két puha nedves nyelvnek melyek őrült táncba kezdtek. Antares mohón szopogatta Laurana nyelvét, majd nyelvükkel körözni kezdtek egymás szájában.
Sokáig csókoltak szenvedélyesen, érzelmeik fellángoltak, vérük forrni kezdett.
A: - Őrülten kívánlak szerelmem, fantasztikus vagy…
L: - Te is életem.
Ezzel Laurana kézen ragadta Antarest és a hálószobába vitte kedvesét. Hatalmas franciaágy várta őket, rajta vörös selyemtakaróval és párnákkal. Antares lágyan az ágyra fektette kedvesét, majd melléfeküdt. Szorosan átölelte és újabb vad csókot adott kedvese ajkára majd a nyakára is. Keze lágyan simogatta kedvese combját amit csak egy vékony átlátszó hosszú selyemnadrág védett. Miután levetkőztek, testük teljesen egymáshoz simult. Érezték egymás meleg finom bőrét, beszívták egymás finom illatát, közben elmélyült vad csókolózásba fogtak. Antares ekkor lemászott az ágy végébe és Laurana izmos bokáját kezdte el csókolni, erős izmos nyelve lágyan haladt felfelé Laurana combján aki borzongott az élvezettől. Ekkor elért a kis szőrős vénusz dombhoz, kezével lágyan szétnyitotta Laurana combjait. Nyelve mint nedves vándor csapott le Laurana csiklójára, Antares erősen szopogatni szívogatni kezdte.

Kedvese nyögdécselni kezdett az élvezettől, kezeit Antares hajába túrta, fejét dobálni kezdte. Megindultak szerelmi nedvei. Antares élvezettel szürcsölte istennője nedveit, nyelvével behatolt a szeméremajkak közé. Szerszámja már régóta és követelőzően állott.
L: - Kívánlak szerelmem, nagyon jóóó, hatolj belém gyere… -mondta és karjaival magára húzta Antarest. Antares szerszámja könnyedén behatolt a nedvességtől csillogó puha forró kéjbarlangba. Laurana hangosan nyögött a kéjtől, kivéve mikor nyelveik szerelmes harcba kezdtek az orgazmus küszöbén. Laurana enyhén karmolta szerelme hátát és harapdálta nyakát és fülét. Majd elárasztotta az orgazmus fantasztikus érzete, épp időben mert szerelme sem bírta tovább és hatalmas nyögéssel forró magjaival töltötte be kéjbarlangját.
A: - Fantasztikus vagy, sosem szállnék ki karjaidból. Majd Antares nyelvével végignyalta szerelme izzadt nyakát és szép ajkait. Egy pillanatig egymás mellett feküdtek, majd Antares Laurana felé fordult, keze lágyan siklott szerelme szép izmos combján.

Hosszú vékony ujjai könnyedén behatoltak a kitágult és sikamlós kéjbarlangba, mely belül még síkosabb volt Antares magjaitól. A 3 hosszú ujj erőteljes mozgásba kezdett, miközben Antares már vadul csókolta szerelmét. Lauranára pillanatok alatt rátört a kéj, suttogott és harapdálta Antares fülét.
L: - Ne hagyd abba édes, nagyon jóó szuper vagy…
Az ujjak egyre vadabbul és ütemesen dolgoztak a gyönyörű nedvedző kéjbarlangban. Lauranat újabb orgazmus sorozat rázta meg. Utána még lágy csókokkal illették egymás, majd elaludtak egy kis beszélgetés után.
Mindketten jól és mélyen aludtak. Reggel mikor felébredt nem találta Lauranat az ágyban. Miután felöltözött kisétált mosolyogva a folyosóra. Épp egy angyal jött vele szemben.
A: - Elnézést nem tudod hol van Laurana úrnő??
Galadriel: - De Antares kedves, a vár belső udvarában található kis kertben reggelizik, gyere odavezetlek.
Mikor Galadriel kinyitotta a kertbe nyíló ajtót Antares elképedve nézte a gyönyörű belső kertet. Hatalmas szőnyegszerű gyep hullámzott a talajon, gyönyörű virágok nyíltak a tartókban. Hatalmas pálmafák lengedeztek az enyhe szélben. A kert közepén óriási medence állt, mely végében egy kis sziklából apró vízesés hullott a vízbe. A gyepen fehér márványos kis étkezőasztal állt, pár székkel. Az egyiken ott ült Laurana, hosszú haján táncolt a napfény. Antares lassan indult meg az asztal felé.

A: - Ez a kert majdnem olyan csodálatos mint te.
L: - Tetszik szerelmem?? Gyere egyél egy falatot.
Antares miután lenyelte kaviáros szendvicse maradékát, így szólt.
- Tudod szerelmem, nem akarok visszaélni a helyzettel. De nagyon szeretlek és szívem szerint itt élnék veled örökre…
L: - Szuper!! Akkor tedd azt, tudod ennél fantasztikusabbat nem is mondhattál volna édesem!! Majd felugrott a székéből és egy mély érzelmes csókkal illette kedvesét.
A: - Én meg azt hittem haragudni fogsz, nagyon szeretlek!!
L: - Ezt meg kell ünnepelnünk életem ! - kiáltotta sugárzó boldog arccal és ledobva magáról lenge kis ruháját a medencéhez húzta szerelmét.
Antares nem tiltakozott a víz tiszta volt és kellemesen kicsit hűs. Ám a vérük hamar forrni kezdett, vadul csókolták egymást a medencében. Antares finoman ölelte kedvesét, miközben nyelve élvezettel mozgott szerelme nedves, puha, finom ajkai között. Laurana lábait összekulcsolta Antares dereka körül és ügyesen belesiklott kéjbarlangjával kedvese kemény kéjrúdjába. A víz fröcsögni kezdett körülöttük, ahogy a vad szerelem energiái tomboló démonként szabadultak elő.

A fantasztikus élmény után mosolyogva és fáradtan feküdtek el a pázsiton, hogy testüket arany színbe vonja a meleg nap fénye.Antares Laurana felé fordította fejét:
- Szeretlek istennőm nagyon de nagyon…
L: - Én is kis félistenem, szeretlek teljes szívemből.
És boldogan éltek amíg meg nem haltak.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!


Beálltam a zuhany alá. A hideg padlótól egy kissé összerezzentem, de nagyon jólestek a bőrömre pergő langyos vízsugarak. Fentről lefelé kentem be magam a tusfürdővel, és legnagyobb sajnálatomra a farkamról is ideje volt lemosnom ked...




Amikor beköltöztek Nikiék a szomszédba nem gondoltam volna, hogy egyszer még meghúzom a szomszéd feleségét.


Láttam a szemem sarkából, hogy kilép a házból és elindul a kert végében lévő szerszámoskamra felé...




Augusztusra terveztük a találkozásunkat, a chaten ismerkedtünk meg. Még most is emlékszem: éppen ki akartam lépni, mert már későre járt, és a barátnőm is elment aludni. Egyszer csak rámkattintott valaki, már alig láttam a betűket a...




Barcelonában szálltunk hajóra, Judit, Péter és én. Ragyogó május volt éppen, a kikötő felé vezető úton mindenütt szexi spanyol nők sétáltak, ravasz szabású tavaszi ruháik egyre többet mutattak a tél sápadt “fehérségét” ...




z a történet öt éve történt egy májusi napon. Aznap tettem be először a contact lencsémet az iskolába. Már suliba menet az utcán is bámultak a lányok, de inkább nem tulajdonítottam neki semmi jelentőséget. De amint beértem az isko...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag
Szex linkek, ingyenes szex oldalak