Hiányzol!
Amikor nem vagy velem csak az emlékek maradnak, azok segítenek, hogy kibírjam míg ismét a karjaidban tartassz.

Függőség?
Egyértelműen az! Bár valaki nekem azt mondta, nincs olyan hogy függőség valamitől ami jó! Ez pedig annyira jó.

Mire vágyom?
Hogy érezzem az ölelésed. Hogy érezzem a csókodból azt, hogy neked is annyira hiányoztam mint te nekem!

Milyen érdekes!
Amint az ember lánya szeretővé lesz elkezdi gyűlölni a hétvégéket. Az ötödik nagyon hosszú hétvégén vagyok éppen túl. Végre, végre holnap hétfő és ismét beszélhetünk, ismét találkozhatunk.

Miért éppen én?
Miért éppen te?
Miért éppen most?

Tudom, hogy te azt mondod, nem mindegy? Én viszont azt mondom, hogy szeretem a miért?-eket, de főleg az azokra adott válaszokat! Megértek belőle dolgokat, magamat, téged, minket.

Még azt sem szoktam meg, hogy te és én már mi vagyunk.

A csütörtöki és pénteki együttlétünk nyomait viszont még mindig érzem. Finom fájdalom ez, szeretem és kérek még belőle!

Mondtam már hogy hiányzol?



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

Két évvel ezelőtt nem mindennapi dolog történt velem még ma is emlékszem rá . Szóval mint minden másnap akkor is uszodába indultam este .Természetesen most is csaltam mint ahogy mindig is szoktam diák éves bérlettel mentem amit az egyi...

Minden ott kezdődik, hogy belépek egy szobába. Nem tudom, hol van ez a hely, teljesen ismeretlen, talán a te szobád, nem tudom. Félhomály fogad, csupán néhány gyertya szórja gyémánt fényét, melynek melege betölti az egész helyiséget...

Arra ébredtem, hogy kedvesem néz. Arca ott pihent mellettem a párnán. Mikor kinyitottam a szemem, rám mosolygott.
- Mennyi az idő? – kérdeztem álmosan.
- Kilenc óra – búgott mellettem Zsolt hangja. – Már feltettem vizet...

Mi újság Veled, hogy vagy?
Jó volt látni Téged a múltkor, kár, hogy most nem sikerült, de talán jövő héten összejön és megint találkoznunk!
Jó volt a múltkor átölelni, és jól esett megcsókolni. Legszívesebben les...