Munka után szeretkezni a legjobb
Magamhoz húzlak egy kicsit jobban, és lehunyom a szemem. Hagyom visszaperegni az időt, ami ma történt, érdemes még egyszer végignézni...
Dél van. Lefutott a mai nagy roham a munkahelyen. Ilyenkor egy darabig nincs mit csinálni. Beülök az internetes gép elé, most úgyse dolgozik rajta senki. Rutinosan belépek a levelezésembe. Nicsak, levél barátnémtól. Na, akkor van mit csinálni, válaszolgatok. Hmmm, többek közt azt vitatgatjuk pár napja, hogy mi lenne, ha te annyit keresnél, hogy nekem nem is kéne dolgoznom, csak várnom hogy hazaérsz. Azt írtam még a múltkor, hogy egész nap otthon ülve, lehet hogy megtanulnék főzni, meg hasonlók, meleg vacsora. (Ha mást nem, rendelt kínai kaja és mikrohullámú sütő viszonylatában :) -elvégre úgyis telne ilyesmire) Egész nap azon gondolkoznék, hogy aznap este mit kezdenék veled. Persze már a következő levélben felmerült, hogy ha sokat unatkoznék otthon, és te még ne adj Isten fáradt és fejfájós lennél ha hazaérsz, elkanászodnék, és szeretőt tartanék, talán nem is egyet. Juj, te kis huncut féltékenykedős vagy, gondoltam magamban, de az az igazság, hogy speciel eszem ágában se lenne melletted szeretőt tartani.
Én mindig kipihent lennék, és azon foglalatoskodnék, ha hazajössz, hogy levesd magadról a munka sok gondját-bánatát, és persze minél hamarabb a sok ruhát, és akkor megfürdetnélek, megmasszíroznám a hátad, vagy olvasnék neked valamit, és addig sündörögnék, amíg már nálam is jobban akarod, hogy teperjelek le. :)
...fejezem be a válaszlevelet, majd elköszönök a saját kis kettőnk által kitalált jelekkel, és elküldöm.
Kissé megváltozik a hangulatom önkéntelenül is ettől az emailtől. Továbbképzelem egy kicsit a helyzetet, elképzelem magam egy szép kis családi házban, új bútorok közt, ahol semmi más dolgom, mint érdekesebbnél érdekesebb szórakozásokat kitalálni neked és magamnak. Valami nagy képernyős számítógéppel helyettesítem képzeletben az előttem lévő 14 colos monitort. Eleve elképzelem, milyen lenne együtt lakni kis barátnőmmel, mert még ez sem megoldott.
Sóhajtok egy mélyet, aztán felkelek a gép elöl, és keresek magamnak valami tennivalót, mert utálom ha a munkahelyen nincs mit csinálni. Olyankor lassabban is telik az idö, és én szeretném ha telne, mert akkor hamarabb találkozhatunk. Nem is tudom, kibírnám-e, ha nem csinálnék egész nap semmit, de mindenesetre jó elmélázni rajta. Közben újra akad dolgom, és lassan kimennek a fejemből az egymást kergető gondolatok, gondtalan életről, és az Egész nap csak a magára gondolok... kezdetű versekről. Bár mintha ez eredetileg picit másképp kezdődne... :)
A munkanap vége felé megint kezd fogyni a tennivaló, megint eszembe jut a levél. Kíváncsiságom erőt vesz rajtam, elvégre neked is van a munkahelyeden internet elérés, hátha megnézted...
Új leveled érkezett írja ki a rendszer. Széles mosoly. Tudom, hogy ez nem valami reklám vagy nem valaki mástól jött. Úgy írta ki a levelet :) Gyorsan végigolvasom, számomra mindig kellemes és érdekes szavaidat, de most elsősorban a vége érdekel. Rutinosan eleve reply-t nyomtam, mert még akartam valami válaszfélét írni, de a levél vége felé olvasottak más vágányra terelik a gondolataimat...
Ezt vállalnád :) Arra lennél, hogy felfrissíts. Tele káddal várnál, megmosnád a hátamat, hoznád a ruháimat... De most jól esne némi segítség a hátmosásban, mert megyek haza fürdeni, hajat mosni...
Ötletem támad. El is mosolyodom. Mégsem válaszolok, gyorsan befejezem amit elkezdtem csinálni, aztán lelépek, pár perccel előbb... Ha minden igaz, hamarabb érek hozzátok, mint te... Persze ilyenkor minden közlekedési eszköz lassabb, vagy úgy tűnik. Csak úgy vánszorog a busz, és ilyenkor az az érzésem, a vezető direkt sportot űz a piros lámpák gyűjtésében. Mégis sikerül előbb odaérnem. Csak anyukád van otthon, ami igazából szerencse, mert be tud engedni. Megkérem, ne szóljon neked, hogy itt vagyok, elbújok a szobádban.
Épp csak egy pár perccel előzlek meg, mégis alig bírom kivárni. Bekapcsolom a rádiót. Egy viszonylag régi számot és épp most kellett elökaparni az archívumból? De azért annyira nem vagy messze, már hallom is a bejárati ajtót tompán csattanni.
Hallom hogy anyukáddal beszélgetsz, aki minden jel szerint nem árult el, csak emiatt te sem azonnal jössz fel a szobádba. Fülelek egy kicsit. A hangod fáradtnak tűnik, és valami munkahelyi nehézségről mesélsz. Majd hallom, hogy valami forró fürdőt emlegetsz, és elindulsz a szobád felé, vagyis felém...
Szívem a torkomban dobog mire ideérsz, mégis te vagy jobban meglepve, mikor meglátsz. Szó nélkül átölellek, és hosszan megcsókollak. Megsimogatom a karod, majd az egyiket elkapom, és elindulok veled.
-Menjünk fürödni!
Beosonunk a fürdőszobába, jól bezárjuk az ajtót, hogy ne zavarjon meg senki. Széles mosoly, néhány csók, aztán megnyitjuk a vizet, hogy teljen a kád, amíg levetkőztetlek. Egyenként veszem le rólad, szép lassan a ruhadarabokat, minden meztelenné váló felületre adok egy puszit, vagy simogatom egy csöppet. Hol hátulról, hol elölről, hol oldalról simulok hozzád, adok egy puszit, vagy veszek le valamit, miközben érezheted, ahogy nekem is szűk kezd lenni a nadrág... :)
Amikor már csak a melltartó meg a bugyi van rajtad, átölellek, és hosszan megcsókollak, majd hagyom, hogy te is vetkőztess egy kicsit.
Hagyom hogy mosolyogj, add a csókokat, és segítek a kezeidnek, bújok ki a ruhákból. Hagyom, söt szorgalmazom hogy teljesen levetkőztess, közben simogatlak, finoman dörzsölgetem, markolászom a hátad, hogy ösztönözzelek.
- Én vagyok az ön fürdető szolgája, mit parancsol? - kérdezem, egy szál látható vágyban.
Csak mosolyogsz, mert úgyis tudom a választ, haj-és hátmosást kíván a tisztelt hölgy.
Átölellek, és hosszan megcsókollak, miközben kikapcsolom a melltartópántodat. Egy hosszú puszi után eltávolodom kissé, és viszem magammal a csipkeruhát.Magad elé kapod a kezed, mindig szégyenlősködsz egy kicsit, persze előtte csak segítetted a levételt. Egy mosoly és egy rövid csók ezt a zárat is oldja. Szétnyitom a kezed, és önkénytelenül is megcsodálom a két szép cicidet, mint mindig. A bimbóid két megtermett borsószemet formáznak, pedig tuti nem fázol, a meleg víz már így is jó gőzössé változtatta a levegőt. Vajon mitől lehet akkor? (Hopsz, tényleg, ennyi víz elég lesz, elzárom. Megkérlek hogy nézd meg, jó-e a hőmérséklet. Kissé meleg, de kellemes.
Egy hirtelen ötlettel a bugyit is lesimogatom rólad, majd hosszan átölellek. Forró, puha bőröd hozzám simul, ujjaid a hátamon sétálgatnak, ajkaid összeforrnak az enyémmel. Nagyon szeretem. Gyengéden simogatlak, finoman csókollak, mélyen behunyt szemmel, semmi másra nem figyelve. Lassan jut eszembe a fürdés...
- Szóval hátmosás? Igen, tessék belépni a kádba...
Megnyitom a zuhanyt és végigmosom a tested. Közben azon gyönyörködöm, ahogy a víz végigszalad a formáidon. Lehet hogy a melled nagyon tiszta lesz, mert azt különösen szeretem nézni.Belépek én is a kádba, és a hátadat is bevizezem, a derekadon végigfutó víz tüzetes elemzése közepette.Adok egy csókot a gerincedre. Meg akarsz fordulni, hogy az ajkadra is adhassak, de visszatartalak. A szappanért és a szivacsért nyúlok, és elkezdem mosni a hátad. Egyre közelebb hajolok, hogy a legrejtettebb, legkisebb bőrfelületet is megmoshassam, mert hát ugye semmi sem maradhat piszkos. Anatómiai ismereteim egyre inkább csődöt mondanak, az lesz a kényszerképzetem, hogy a derekad, sőt az egész oldalad, beleértve a nyakadat is, a hátadhoz tartozik, söt mintha hirtelen felrémlene, hogy egy nőnek a melle is ott van. Hát megmosom azt is. Minduntalan hátra akarsz fordulni, hogy adj egy puszit.
- Ne tessék engem zavarni, nem tudom így szakszerűen megmosni a...hmm. hátát.- mondom, mert épp a melleiden van a kezem, amint a két kőkemény bimbóról próbálom az ujjaimmal a legapróbb kis szennyeződést is eltávolítani.
Lassan mégis engedem hogy zavarj a csókokkal, teljesen hozzád simulok, a mellkasommal mosom a hátad, míg a kezeim már a combodat is megtisztítandó felületnek tekintik... Szintén mosóeszközként használom azt a kőkemény valamit , ami valahogy sehogy nem akar elférni alul, ha hozzád bújok.
Egészen magamhoz szorítalak, és előre tartom a fejem a nyakad mellett, hogy csókolózhassunk. Hosszan, lágyan...
- Ez így nem lesz jó, mert... ö izé, nem tudom elég hatékonyan mosni a hátad, mert izé, így megcsúszhatunk a kádban... - mondom, két csók közt, felgyorsult légzéssel. Kimászok a kádból, és előkapom a gumit, majd gyorsan fel is veszem, majd hanyatt befekszem a kád aljába, hátamat a ferde résznek vetve.
- Ide ülj.. pardon, ide tessék ülni, és akkor... a hajadat is meg tudom mosni...- súgom a füledbe.
Mosolyogva beleülsz a... vízbe.
Kissé nehezen férünk el a kádban, de egyikünk se teszi szóvá.
Egy kis időre én is behunyom a szemem, amíg el nem merülsz a vízben, az én-víz meg benned... Nem hagyom hogy megmozdulj, csak érzem, hogy mennyire akarsz. Újra mosom a hátad , amit most már szinte kizárólag a melleid, a szeméremdombod, a combjaid és néha a nyakad jelentik. Magamhoz húzlak, nekidőlünk a kád lejtős szélének. Hátrahajtom a fejed, így a vállamon pihen, Egyik kezemmel a bal arcodat simogatom, míg a jobb arcod az én fejemhez ér. Másik kezemmel a csiklódat mosom , lágyan, miközben hagyom, hogy lassan mozgatni kezdd a csípőd...
Lassan kezdek elfeledkezni a fürdető szolgai feladataimról, csak élvezem behunyt szemmel, amint fel-le, hol lassabban, hol gyorsabban mozogsz rajtam, miközben egyik kezeddel a kád szélébe kapaszkodsz, másikkal keményen szorítod a melleden nyugvó ujjaimat. Egyre mélyebben követelsz magadba, egyre gyorsabban mozogsz, és egyre többször érzem a hüvelyizmaid apró rezdüléseit, mígnem meg nem feszülnek mind... Majdnem magaddal viszel engem is, de hirtelen leszállsz rólam, ügyetlenül forgolódva, de követelőzően az ajkaimat keresed. Olyan csókokat kapok tőled, amilyenekkel csak akkor szoktál megajándékozni, ha épp az imént szálltál el. Vadul viszonzom őket, nedves, puha meleg bőrödet markolászom, és közben szinte elviselhetetlenül kívánkozom vissza beléd, hogy én is elszállhassak...
Óvatosan, hogy el ne csússzunk, felegyenesedek veled a kádban, és a falhoz szorítalak. Összerándulsz egy kicsit, mert a csempe jóval hidegebb, mint a víz, bár eleve vagy 40 fok van most a fürdőszobában. Nem szorul magyarázatra, hogy mit szeretnék, már emeled is fel az egyik lábad, és húzod magad felé a csípőm.
Vadul hozzászögezlek a falhoz, és csak csókollak, markolászlak, simogatlak, miközben lassan, de hosszú mozdulatokkal teszlek a magamévá. Ujjaid finoman a hátamba marnak, én meg már nem is tudom hol járok, csak csinálom amit a vágyaim diktálnak. Nem tart sokáig, nem is figyelek már semmi másra... Végem is lesz mint a botnak. Most rajtam a sor, hogy szenvedélyesen köszönetet csókoljak...
Sok mosoly, és pici csókok közt eszembe jut a fürdetés. Kihúzom a dugót, és megnyitom a vizet. Végigzuhanyozom mindkettőnket, majd megmosom végre a hajad is, vagy legalábbis segítek benne. Mikor kiszállunk a kádból, szép lassan megtörölgetlek, míg te ugyanezt teszed velem. Én felöltözök, és néhány csókkal kis időre búcsúzva kiosonok az ajtón. Egy nő szereti ha egy kicsit magára hagyják a fürdőben. Átmegyek a szobába, leülök a fotelba, és bekapcsolom a TV-t, de leginkább azt hallgatom, ahogy a hajadat szárítod...
Kinyitom a szemem, megcsókollak.
- Elaludtál? -kérdezed.
A Tv-re pillantok. Egész más megy mint az imént .
- Jé, tényleg... Fárasztó dolog ez a fürdetés.
Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!