Azzal a tavaszi záporral kezdődött, ami mindenkinek elmosta az eszét. Aztán az eső lecsendesedett, de a csöpörgés sem fordította meg a folyamatot. A háromszobás lakásban mindenki megbolondult.
– Nincs kedved sétálni egyet? – fordult huncut mosollyal Tamara Henihez.
– Nincs.
Nem erre a válaszra várt, így hízelkedőre váltott:
– Megnézegethetnéd a szexis fehérneműket, mert olyan csábos tudsz lenni…
– Nem akarok neked tetszeni, mert még megdugsz álmomban – fordult el Heni, és idegesen lapozgatott a könyvben. – Különben meg – bökött a fejével az ablak felé – esik az eső, menj ki te!
– Én is elmentem sétálni, amikor felhoztad az Andrist… vagy mi volt a neve… pasit – emelte fel a hangját Tamara.
– Szóval, mert te itt akarod megkúratni magad, menjek ki az esőre?
– Erre próbállak rávenni…
– Annyit megteszek a kedvedért, hogy kiköltözök a nappaliba arra a 10 percre.
A 3 szobából a kisebbeket 2-2 lány birtokolta, a legnagyobbat közösen használták tévézéshez és traccspartihoz.
– De nem szívesen – folytatta Heni –, mert jobban szeretek a kényelmes ágyikómon hasalva olvasni… Remélem, a saját ágyadon kúrtok! Ki az a szerencsés?
– Nem ismered. De tudod, hogy rossz a fűtés?! – mutatott Tamara a hideg radiátorra. – Muszáj beengedni a meleget.
– Na és? Nem csukjátok be az ajtót.
– Az olyan, mintha ki se mennél!
– Ne zavartassátok magatokat…! Vagy, az sem egy rossz ötlet, hogy nem kell levetkőzni, és nem is olyan nagyon hideg a szobánk.
– Nagyon vicces vagy!... Na, jó, ha úgy gondolod, átmehetnél egy kicsit Liviékhez!
Lívia és Teréz a másik kisszoba lakói.
– Nagyon csendben vannak, biztos alszanak.
– Délután?
– Miért, te mit csináltál, mielőtt kiagyaltad, hogy kiküldesz az esőre?
– Pihiztem… De nem ez a lényeg. Na, jó! Tudod, mit? Maradj itt, ha akarsz, és tedd tönkre a randimat! – Tamara kiszaladt a fürdőszobába, útközben két ajtót vágva be maga mögött.
– Valami baj van? – szólt utána Heni feleslegesen.
A zajra a lakás másik két bérlője is megjelent, kócosan, csodálkozó szemekkel, egyikük gyűrött pólóban, a másik egy szál pizsamanadrágban.
– Mi robbant fel?
– Tami feje…
– Milyen hideg van nálatok! – borzongott meg Teréz.
– Tercsikém, mi ezt szeretjük, meg az ajtócsapkodást – szólalt meg a fürdőszoba irányából Tamara, és megint bevágta az ajtót. – Buli van! Kár, hogy ti nem szeretitek ezt a kedves, otthonos, hűvös szobát…
– Nyitva kell tartani az ajtót – javasolta Lívia.
– Én is azt mondtam – nevetett Heni, Tamara arcát lesve.
A hatás nem maradt el.
– Nem akartok esetleg ti is megnézni engem akció közben?
Lívia nem hallotta ki a metsző gúnyt:
– Mi lesz? – kérdezett vissza ártatlanul.
Tamara dühösen kapkodta a levegőt:
– Láthattok szopást, kúrást elölről és hátulról… Meg ha még valamire kíváncsiak vagytok, hát csak szóljatok bátran!
– Én megnézném, ha lehet – jegyezte meg csendesen Heni, ezzel csak még jobban megkavarva a másik két lányt, akik az előzmények ismerete nélkül még mindig nem tudták, hogy mi a komoly és mi a vicc.
– Én is – mondta Lívia.
– Hozzatok nasit és innivalót, üljetek le sorban az egyik ágy szélére…– Tamara mán nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen – vagy menjetek a francba!
Belefejelt a levegőbe, és ismét kirohant a fürdőszobába.
– Szerintem ejtsük a témát – sajnálta meg Heni utána nézve –, mert viszket neki és ilyenkor nem bírja a humort!
– Most akkor tisztázzuk: Akarja, hogy megnézzük akcióban, vagy nem akarja? – tárta szét a karját Lívia.
– Nem akarja.
– Engem nem zavarna – vonta meg a vállát Teréz.
Lívia bólogatott:
– Tanúsítom.
– Na, persze, téged nem is lehetne távol tartani – lökte meg a vállával Teréz a szobatársát –, a múltkor is legalább ötször bejöttél… közben.
– Azt hittem, észre se vettétek.
– Amikor zörögtél a szatyrokkal?! Ha csendben maradsz és leülsz valahova, akkor nem zavarsz.
– Ezt tekinthetjük meghívásnak? – kérdezte Heni.
– Oké! Legközelebb te is megnézhetsz!

A cég ahol dolgozom már jó néhány éve, most elküldött egy üzleti találkozóra országunk másik végébe, hogy az új projectekrÅ‘l hozzunk döntéseket. Vonattal könnyebb volt az út, mivel nem sok dolgot vittem, mindössze két kisebb bÅ...

Esküvőre voltunk hivatalosak. Már a készülődés közben megkívántam. Ahogy szép új kék ruhája hozzásimult formás testéhez... A nagy kivágás jelentős betekintést engedett a dekoltázsához... Ha lett volna még egy kis időnk, akkor...

Ilonát (nevezzük így) kevéssé ismertem. A korom béli, hetven év körüli, magát jól tartó hölgy, néha szomszédomban lakó húgához, sógorához jött látogatóba. Egyszer a szomszéd épp ment el feleségével, én meg rákérdeztem, h...

A libegő zökkent egy nagyot, majd hirtelen megállt. Aztán újra elindult, majd ugyanolyan hirtelen újra megállt. Az ülések furcsán imbolyogtak, az emberek ijedten forgatták a fejüket. Ivett csodálkozva nézett körül, a felvonó többi u...