A kutyasétáltatás
Melegen süt a nap és végre szabadok a hétvégéim. Anna elment már dolgozni, ülök az asztali gép előtt és játszok de már megint sok a profi a pályán és ez elveszi a kedvemet tőle. Töltök egy hideg fröccsöt, azt szürcsölöm az erkélyen ahová odatűz a délutáni napsütés. Nem nagyon tudok mit is kezdeni magammal, jövök-megyek a lakásban. Kitergettem, Anna rám hagyta ezt ma. Gondolkodóba esek majd kapom magam, cípőt húzok, pórázt és kulcsot. Erre a délutáni szokatlan hangra kutyánk is érdeklődően néz rám majd amikor hívom, nagyot nyújtózkodva elindul felém. Az utolsó pár lépést már futva teszi meg, a végén majdnem fellök.
Utál kimenni a lakásból, csak pisi-kaki majd visszafordul, csakhogy ő még nem sejti, hogy hosszabb lesz ez a séta. Bezárom a lakást, leérünk a földszintre és kilépünk a kapun. Ő persze rohan pisilni majd elindul hazafelé de a póráz megállítja. Morcosan néz rám amiért tovább kell mennie. Elindulok a parkolón át, majd a végén a kis ösvényen a patak felé. A hídnál egy pad áll, valaki ül rajta. Kutyánk morcosan vakkant mire az alak felém fordul és mögötte feltűnik egy másik kutya. A fajtáját nem tudom kivenni még de nagyobb testű, barna színű. Nem fordulok vissza ahogy szoktam hanem szorosabbra fogom a pórázt mert a mi ki kedvencünk ki nem állhat semmilyen másik kutyát.
Közelebb érve látom, hogy egy barna hajú lány - nő - áll ott a kutyával. Mindkét eb hangos morgásban tör ki, egymásnak akarnak menni, csak szoros pórázon engedjük őket egymáshoz közelebb. Megszaglásszák a másikat és csodálatos módon a miénk nem akarja felfalni a - most már látom milyen fajta - barna boxert. Mosolyogva köszönünk egymásnak és várakozunk, milyen reakciót, viselkedést váltanak ki a kutyák de szinte barátságosan szaglásszák egymást.
Most tudom csak kicsit megnyugodva szemügyre venni a lányt. Olyan harmicas évei közepén járhat, vékony lábak, kedvencemnek számító fehér shortba rejtett popsi és fehér ujjatlan felső van rajta amin azért röntgenszemeim azonnal észreveszik az átütő melltartó vonalait. Érdeklődik a kutyám fajtája iránt - gyengén beszél németül - majd amikor megtudja, hogy labrador és puli keverék felderül az arca, barna szemeiben megcsillan az öröm.
Ich bin ungarisch - magyar vagyok - mondja rossz németséggel. Azonnal magyarra váltok, közben azért igyekszem odafigyelni a kutyára. Leülök a padra mellé, beszélgetni kezdünk. Sohasem láttam még erre, mire ő elmeséli, hogy csak nem olyan rég költözött ide a szomszédos házba. Itt dolgozik az egyik szállodában, mondanom sem kell, hogy szobalány. Vendéglátós mint szinte minden magyar. Bemutatkozik de nem figyelek a vezetéknevére csak az Erika marad meg bennem.
Hosszabb sétát terveztem, magammal hívom. Nem ellenkezik, egymás mellett lépkedünk, figyelve a kedvencekre. A patak melletti út egy idő után pár száz méteres szakaszon az erdőben megy, arra fordulunk. Lassan elmaradoznak a házak, csak néhány mountainbike-os jön szembe. Megállok mert messzebb az út szélén egy mókust látok meg aki valamit nagyon magával akar vinni és nem szeretném, ha a kutyák észrevennék. A kis állat eltűnik a fák között, mi pedig tovább sétálunk. Minduntalan megcsap a lány finom illata. Váratlanul megugrik a boxer és a fák közé iramodik megrántva a lányt, a mi kis kutyánk pedig utána. A két póráz összeakad, Erika az egyensúlyát veszti, a keze után kapok és megállítom. Ahogy megfogom az ellenkező irányba dől, egyik kezemben a póráz, a másikban a keze, egyensúlyát vesztve ölel át mintegy biztos támpontot találva. Arcom egy pillanatra az övéhez ér.
Ne haragudj - kér elnézést.
Dehogy haragszom - válaszolom - tovább is maradhattál volna így - nevetek rá.
Így gondolod? - kérdi és most már szántszándékkal átölel. Érzem ahogy cicijei hozzám simulnak, érzem szíve dobbanását. Csillogó szemmel néz rám, nem is gondolkodva megcsókolom. Ő egy pár pillanatig vár majd viszonozza, érzékien és vadul. Csak állunk a kutyák által gúzsba kötve, forrón faljuk egymás ajkát. Minden érintése egyre izgalmasabb. Nem tudom mennyi idő telik el de hirtelen csengetést hallunk. Ismét egy mountaibike-os csapat jön felénk. Félreállunk a kutyákkal együtt majd egymásra nézünk. Mindkettőnk arca kipirulva.
Most mi lesz? - kérdezem tőle, egy beleegyező válaszra várva tekintetemben.
Sétálunk még aztán szépen hazamész és hazaviszed a kutyád. - válaszolja mosolyogva, mint aki lezárta ezt a gondolatot. Kicsit csalódottá válok de azért tovább megyek vele.
Már épp meg akarok szólalni amikor szinte a szavamba vág mintha az előző mondatát folytatná: ...utána pedig átjössz hozzám mert felizgattál! - mosolyodik el - Persze csak ha van kedved!
Fülig ér a vigyor az arcomon, mintha gyorsabban is lépkednék hazafelé. A hídnál megpuszilom de ő ajkaival közelít felém és ismét elmerülünk egymást kényeztető csókokban. Kutyám megránt, jelezve indulnánk-e már mert neki azért otthon mégis jobb. Búcsút intek Erikának, ő még egy ház és ajtószámot suttog felém és elindulunk hazafelé.
Gyorsan lezuhanyzok, az átizzadt ruha helyett másikat veszek föl, becsapom az ajtót és rohanok le a lépcsőn majd kiérve a hűs lépcsőházból visszafogott léptekkel de fokozott izgalommal igyekszem a közeli ház felé. A kapuhoz érve látom, hogy résnyire nyitva így nem is csengetek föl hanem felmegyek a negyedik emeletre, bekopogok az ajtón. A kutya morgása jelzi, jó helyen járok. Kinyílik az ajtó és ott áll ő, haja összefogva, egy hatalmas fürdőlepedő rejti formáit, csak vállán csillannak meg vízcseppek.
Belépek az ajtón, behúzom magam mögött. Megvárhattál volna a fürdéssel - mondom köszönésképpen - segítettem volna - mosolygok rá, ő pedig csillogó barna szemeivel visszamosolyog.
Remélem megizzadunk mindketten és akkor megfürdethetsz - válaszolja majd leengedi a törölközőt. Elém tárulnak szép cicijei, szeméremdombja egy vékony fekete csíkkal, köldökében piercing. Magamhoz húzom, átölelem, ajkaink csókra nyílnak, nyelvünk kalandra kel.
Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!