Kisebb-nagyobb megszakításokkal majdnem két éve beszélgettek az interneten néha kamerán keresztül is. Egyre jobban megkedvelték egymást, de a lány mégsem akart személyes találkozót. Az utolsó beszélgetésük karácsony előtt két héttel történt. Azután eltűnt a lány. Egyre jobban hiányzott a fiúnak.

Aztán karácsony előtt egy nappal, úgy döntött a fiú, hogy üzen a lánynak a postafiókján keresztül.
Ezt írta: Boldog karácsonyt! Remélem, hamarosan újra láthatlak!
Két nappal később a lány üzenő falán megjelent a válasz.
„Neked is Boldog karácsonyt! Remélem, van angyalka a fádon, mert az én vagyok, és figyellek.”
Ekkor a fiú ránézett a fenyőfára, és meglátta az angyalka figurát magával szemben.
- Tényleg ő az! - gondolta magában.
Elmesélte az édesanyjának az egész üzenet váltást.

Este, mikor édesanyja kiment a szobából, és lekapcsolta a villanyt, a fiú a fa irányába fordította a fejét a sötétben, ahol az angyalka figurát gondolta a fán, és magában azt mondta:
- Jó éjszakát kedvesem! - majd becsukta a szemét, és megpróbált elaludni.
De csak nem jött álom a szemére. A lányra gondolt.
- Milyen jó lenne, ha most megjelenne, és befeküdne mellém!
Egyszer csak, megszólalt egy női hang a sötétben. Aki nem az édesanyja volt.
- Jó estét!
A fiú hirtelen kinyitotta a szemét, és megpróbálta kivenni az alakot a sötétítő függönyön keresztül beszűrődő utcai világítás fényében, de csak egy fehéren világító melltartót, és egy bugyit látott maga előtt.
- Ki az? - kérdezte.
- Az, akire annyira vágytál - válaszolt az előbbi női hang.
- Az nem lehet. Ő messze van, és különben sem hajlandó senkivel sem találkozni, akit az interneten ismert meg.
- Pedig én vagyok. Győződj meg róla!
Ekkor a fiú felkapcsolta a feje fölött lévő éjjeli lámpát, és miután megszokta a szeme a fényt, meglátta az internetről megismert lányt fehér melltartóban, és ugyanolyan színű tanga bugyiban.
- Álmodom.
- Nem álmodsz. Én vagyok. Győződj meg róla! Fogd meg a kezem!
A lány kinyújtotta kezét a fiú felé, aki azonnal megfogta azt.
- Tényleg te vagy az. De hogy kerülsz ide ilyenkor?
- Annyira erősen gondoltál rám, hogy megéreztem, és nem tudtam ellen állni. Hiába próbáltam. Egyszer csak itt teremtem.
- Gyere! Bújj be mellém! Meg ne fázz!
A lány eleget tett a szíves invitálásnak, és befeküdt a fiú mellé az ágyba. Átölelték egymást, és elkezdtek csókolózni. Végül elaludtak.
Másnap reggel, mikor a fiú felébredt, nem volt mellette a lány. Felnézett a karácsonyfára, és az addig fénytelenül díszelgő angyalka figura most fényesen csillogott.
- Tudtam, hogy csak álmodtam - mondta magában bosszúsan.

Este megint a szokásos műsor következett. A fiút az édesanyja segítette ágyba bújni, majd ő is lefeküdt a másik szobában. A fiú már majdnem elaludt, mikor megint meghallotta az előző esti hangot.
- Jó estét! Visszajöttem.
- Az nem lehet. Csak a képzeletem játszik velem. Ma reggel sem voltál sehol.
- Pedig itt vagyok. Ha csinálsz egy kis világosságot, megint meggyőződhetsz róla, hogy én vagyok teljes valómban, és nem a képzeletedben.
A fiú felkapcsolta az éjjeli lámpát, és valóban ott állt előtte a lány, de most meztelenül.
- Engedj a takaró alá! Fázom.
A fiú felemelte a takaróját, a lány azonnal befeküdt az ágyba.
- Most már lekapcsolhatod a lámpát!
- Nem akarom. Látni akarlak!
- Jól van. Látom, nem hiszed el, amit látsz. Akkor most figyelj!

A lány megfogta a fiú pizsamáját, és lehúzta róla. Azután kezébe fogta a fiú nemesebbik szervét, és elkezdte izgatni. Amikor elég keménynek érezte fölé keveredett, és rá ereszkedett. Magába fogadta a merev hímtagot, és elkezdett rajta mozogni. Addig mozgott, amíg mindketten el nem élveztek. Majd a lány lefordult a fiúról. A fiú lekapcsolta a lámpát, és elaludtak.
Következő reggel, mikor a fiú felébredt, a lány még mindig mellette volt.
- Mégse a képzeletem játszott velem - gondolta magában.
Megcsókolta a lány arcát, aki erre kinyitotta a szemét, és megszólalt.
- Most már elhiszed, hogy én vagyok?
A fiú felnézett a fenyőfára, és nem látta rajta az angyal figurát.
- Igen. Most már elhiszem, hogy egy angyallal van dolgom.

Később megjelent a szobában a fiú édesanyja. Meglepetten látta, hogy a fia nem egyedül fekszik az ágyban.
- Ki ez a lány? És hogy került ide?
- Anya! Ő az angyalka, akiről meséltem neked pár napja.
Az anya ránézett a fenyőfára, és kereste az angyalka figurát a helyén, de nem volt ott. Ekkor megint a lányra nézett.
- Tényleg ő az!
Azóta a lány segít a fiúnak az öltözésben, vetkőzésben, fürdésben, és mindenben, amiben kell. Az édesanya csak a házi munkát végzi.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

Meleg nyári este volt. Feleségemmel, aki akkor volt 5 hónapos terhes, moziba mentünk. A film végén, mikor kijöttünk a teremből, összefutottunk egy régi jóképű barátommal. Mivel rég nem találkoztunk, előbb beültünk egy italra a moz...

Amikor az új munkahelyemre kerültem sok emberrel azonnal összebarátkoztam, de egy sráccal nem. Ritkán futottunk össze, és ha találkoztunk Én általában nem voltam valami kedves.

Időközben szakítottunk a barátommal és É...

A történet idén nyáron esett meg velem. Egy egykori szeretőm azzal a kéréssel állt elő május táján, hogy vegyem át tőle az irodalmi táborát júliusban, mivel akkor lesz a nászútjuk. A régmúltra való tekintettel igent mondtam, bá...

35 éves férfi vagyok és az egyik történetemet szeretném veletek megosztani, ami tavaly nyáron történt meg velem. Az egyik barátom hívott fel, hogy jönne haza Budapestről és kitudnék e menni érte a Tiszai pályaudvarra. Én természete...