Kata egy, a harmincas évei közepén járó szőke, kék szemű, jó alakú nő. Ápolónőként dolgozik egy otthonban, ahol többnyire idős, mozgássérült emberek élnek.
Egy napon, új lakó érkezik az otthonba. Az új lakó fiatalos, negyvenes évei végén járó, szőkésbarna hajú, barna szemű, elektromos kocsis férfi. Édesanyjával érkezik, egy mozgássérültek szállítására alkalmas kisbusszal és annak vezetőjével. Mire kiszállnak a járműből, a portán megjelenik egy magas, nagydarab, ötven év körüli nő.
- Jó napot! Szekérné vagyok, az otthon vezetője.
- Üdvözlöm! Bodroginé vagyok, ő pedig a fiam.
- Csókolom! Bodrogi Sándor.
- Jöjjenek! Felkísérem magukat az emeletre, ahol az apartmanok vannak.
Anya és fia a csomagokkal együtt, elindulnak a főnökasszony után. Beszállnak egy liftbe és felmennek az emeletre, ahol egy másik középkorú hölgy már várja őket. Szekérné a nőhöz fordul.
- Klárikám! Bodrogi Úr és az édesanyja. Az Úr új lakónk. Kérlek, kalauzold el őket az apartmanba.
- Természetesen.
- Köszönöm! Akkor én megyek is a dolgomra. Viszontlátásra!
- Köszönjük! Viszontlátásra!
Ezután a Klárikának szólított nő, az anyához és fiához fordul.
- Üdvözlöm Önöket! Nagyné Klári vagyok, a főnővér.
- Bodroginé. Ő meg itt a fiam. Eddig én gondoztam, de sajnos már nem bírom fizikailag. Elmúltam hetven éves. Ezért döntöttünk úgy, hogy keresünk valami megoldást. Ez volt a legkézenfekvőbb.
- Jól döntöttek. Majd mi ellátjuk a fiatalembert. Ezért vagyunk. Jöjjenek! Megmutatom, hol fog lakni a fiatalember.
- Sanyi vagyok.
- Rendben, Sándor. Menetközben mondjanak el mindent. Szed-e gyógyszert? Milyen ételt fogyaszt? Van-e más problémája azon kívül, ami látszik?
- Igen, szedek gyógyszert. Többfélét is. Reggel vérnyomáscsökkentőt és savlekötőt, este pedig szívelégtelenségre szedek és még egyszer a savlekötőt. Gyomor kímélő ételeket eszem. Tehát semmi erős vagy fűszeres dolgot nem bírok. A mozgássérültségemen kívül van még egy állandó katéterem. Öt hetenként szokták cserélni.
- Rendben.
Közben megérkeznek a szobához. A főnővér kinyitja az ajtót és beengedi Sanyit és az édesanyját.
- Rendezkedjenek be nyugodtan. Ha valamire szükségük van, a nővérszobában megtalálnak.
- Köszönjük!
Miután a főnővér elmegy, Sanyi anyukája elkezdi kipakolni a csomagokat. Ebédre éppen elkészülnek a pakolással és a helyrerakással. Lemennek a földszintre és megkeresik a büfét. Vesznek egy-egy szendvicset és egy nagy üveg üdítőt, majd kimennek a parkba és egy padnál megebédelnek. Kora estig beszélgetnek, majd az anya haza indul. Sanyi megkeresi az ebédlőt és bemegy, hogy elfogyassza első vacsoráját az új környezetben.
Vacsora után felmegy a szobájába és várja, hogy valaki jöjjön segíteni az esti teendőkben. Rövid idő múlva, kopognak az ajtón. Megjelenik a történet elején bemutatott Kata nevű ápolónő. Ahogy meglátják egymást, rögtön felcsillan mindkettejük szeme.
- Jó estét! Kata vagyok. Ma én vagyok az, aki segít Önnek ágyba kerülni.
- Jó estét! Sanyi vagyok. Örülök, hogy megismerhetem.
- Van egy javaslatom. Ahogy látom, nem sok különbség van köztünk korban. Szerintem tegeződjünk! Úgy könnyebb lesz a kommunikáció.
- Rendben. Köszönöm.
- Át tudsz ülni az ágyra egyedül?
- Persze.
- Oké. Akkor tedd meg légyszi, hogy átülsz!
- Máris.

Miután Sanyi átül az ágyra, Kata nekilát, hogy segítsen neki megszabadulni a ruháitól.
Ahogy lehúzza a nadrágját, meglepődve látja, hogy a férfi katétert visel.
- Ez mindig benned van?
- Igen. Sajnos jó pár éve kell.
- És előtte?
- Sokáig nem kellett. Aztán történt valami, és azóta viselnem kell.
- Hogy szoktad tisztán tartani a „szerszámot”?
- Eddig anyám kezelte.
- Értem. Menjünk fürdeni?
- Mehetünk.
- Hozom a fürdető széket.
Kata kimegy a fürdőszobába és behozza a gurulós műanyag széket. Sanyi beleül és elindulnak a fürdőszoba felé. A fürdőszobában Kata lefürdeti Sanyit, majd megtisztítja a katéteres „szerszámot”. Ami az érintéstől kezd életre kelni. Mindketten észreveszik, de nem reagálnak rá látszólag semmit.
Néhány héttel később, a sokadik ilyen fürdetéskor megint reagál Sanyi pénisze az érintésre. Kata megnyalja a szája szélét a látványra és tovább incselkedik a mozgolódó „szerszámmal”.
Később a szobában mielőtt ráadná Sanyira a pizsamát, megszólal:
- Nem kellene már kicserélni a katéteredet?
- De igen. Lehet.
- Rendben. Mindjárt jövök.
Kimegy a szobából és pár perc múlva visszatér teljesen felszerelkezve a katéter cseréhez. Lefekteti Sanyit és megkezdi a csere műveletet. Közben megszólal:
- Olyan rég óta mosogatom a pasik péniszét, de egyik sem volt rám ilyen hatással, mint a tied. Szeretném magamban érezni.
- De én még soha…
- Nem baj. Majd én, megtanítalak.
Azzal ledobálja magáról a ruhát, lefekszik Sanyi mellé az ágyra és elkezdi izgatni. Végül lovagló pózban fölé helyezkedik és ráereszkedik a már teljesen merev péniszre. Elkezdődik Sanyi élete első nemi aktusa. Az éjszaka folyamán még többször megismétlik, majd reggel felé Kata felhelyezi az új katétert Sanyi péniszébe.
Ezután akármikor megkívánják egymást, mindig találnak rá alkalmat, hogy szeretkezzenek egyet.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

Házi nyúlra nem lövünk.
Kivéve ha hiába minden próbálkozás, akarom, és ő is.
Lehet, hogy nem a legszerencsésebb kollégába belehabarodni, de sosem tudni: hosszas vívódás után sokszor úgy gondoljuk, lehet még jó vége...

Mikor reggel eljöttem tőle tudtam, hogy nem kellene újra keresnem. El kellene felejtenem, úgysem tudja az igazi nevem, sem a telefonszámom, semmi lényegeset... Ha nem kedveltem volna meg, mint barátot, biztos nem is keresem! De meg akartam bes...

Telt az idő, elment gyorsan ahogy újdonsült gazdáival vacsorázott. Szembetűnő volt hogy milyen nagy gondot fordítottak tényleg az öltözködésre. Tógák és tunikák mindenhol. A tunikák pedig hozták azt amit Róma adott. Az egyszerű b...

Késő este körmölöm ezeket a sorokat. Kissé még mindig szokatlan ez nekem: soha életemben nem írtam az életemről, de úgy érzem, amióta összejöttem, azután szakítottam Tamással, le kell jegyeznem az érzéseimet, és az élményeimet...