A libegő zökkent egy nagyot, majd hirtelen megállt. Aztán újra elindult, majd ugyanolyan hirtelen újra megállt. Az ülések furcsán imbolyogtak, az emberek ijedten forgatták a fejüket. Ivett csodálkozva nézett körül, a felvonó többi utasa is érdeklődve nyújtogatta a nyakát, de nem lehetett látni semmit. Ivett mellé, az ellenkező irányban, pont egy üres szék került, csak a következő ülésen üldögélt egy magas, jóképűnek tűnő srác, szintén egyedül. Ó, anyám - gondolta Ivett. Nem tudott volna még pár másodpercig működni ez a vacak? Menj még egy icipicit előre, kérlek! De a felvonó nem mozdult, sőt, recsegni kezdtek a hangszórók és egy kissé ideges hang a következő szöveget zörögte a hegyoldalba: Műszaki hiba miatt a libegő előreláthatóan öt-tíz perc múlva indul újra, addig kérjük az utazók szíves megértését és türelmét. Még mondott valamit arról is, hogy az utasok ne emelgessék a biztonsági kart és ne próbálják elhagyni üléseiket, aztán újra csend lett. Azt nem mondta, hogy masztizni sem szabad - mosolyodott el Ivett, majd az ajkába harapott és a fiúra pillantott. A srác is őt nézte, szelíden mosolyogva, aztán elkapta a tekintetét és körbenézett, mint aki csak a tájat, meg a libegőn csendben üldögélő többi embert akarná megnézni magának. A helyzet végül is ideális - gondolta magában Ivett. A srác mögött nem ült senki, sőt, az Ivett előtti ülésen sem, tehát ha előadást kíván tartani, akkor igencsak ideálisnak mondható a helyzet. Két kezét maga elé tette a combjára, aztán végtelenül lassan, nyitott tenyerét a textilre tapasztva felhúzta a szoknyáját, amennyire csak lehetett. Remélem nem most indul el - gondolta, miközben félig lehunyt szemhéja alól a fiút figyelte. A srác kinyújtott nyakkal, mereven leste Ivett minden mozdulatát. A lány megigazította derekán a szoknyát, aztán kicsit lejjebb csúszott az ülésen, majd amennyire csak tudott, a szűk helyen a fiú felé fordult és lazán szétterpesztette a lábát, hogy aztán rögtön a fehéren világító bugyijára tegye a kezét és össze is zárja a lábát. A szíve majd kiugrott a helyéből, a tenyerén pedig érezte, hogy a forró puncilé lassan átitatja a falatnyi kis bugyit, ahogy a kezét magához tapasztja. A srác közben fészkelődni kezdett, kezével ő is a nadrágját igazgatta, aztán mikor valamennyire kényelembe helyezte magát, tovább figyelte mereven a lányt. A kezedet bezzeg ottfelejtetted - kuncogott magában Ivett, miközben lassan simogatni kezdte a szeméremdombját, egyelőre csak így, a bugyin keresztül, a tenyerével. Aztán lassan szétnyitotta a combját és a bal keze mutatóujjával egészen mélyen beleszántott a puncijába, de még mindig a bugyin keresztül. Micsoda egy büdös, szó szerint büdös ribanc vagyok- gondolta, miközben mélyet szippantott a körülötte áradó punciillatból. Ideje lenne megkóstoljam magam - mosolyodott el, majd bal kezével félrehúzta a nedvességtől tocsogó textildarabot és jobb keze középső három ujjával olyan mélyen felnyúlt magának, amennyire csak lehetett. Forró és illatos vagyok - gondolta elégedetten, aztán a finoman nyálkás ujjait a magasba emelve kinyújtotta a nyelvét, hogy az épp lecseppenni készülő puncilé még pontosan a szájába érkezzen. A fiú mereven előreszegezett nézéssel nézte a csodát, aztán előrehajolt, miközben kezével lassan simogatni kezdte a nadrágját. Most Ivett felemelkedett az ülésről, egyetlen ügyes mozdulattal lehúzta a bugyiját, aztán combját összezárva a szandálján keresztül megszabadult a fölöslegessé vált ruhadarabtól és egy hanyag mozdulattal kiejtette a kezéből, maga mellé, a mélybe. A srác előrehajolva követte az eldobott bugyi pályáját, aztán kicsit értetlenkedve nézett rá a lányra, mint aki azt mondja: legalább megpróbálhattad volna átdobni. Hihi, még mit nem, a puncilé drága dolog, ki kell azt érdemelni - nevetett gondolatban Ivett, aztán hátradőlt és lehunyt szemmel simogatni kezdte magát. Néha felnézett, de a libegő ugyanúgy állt, mint azelőtt, a srác ugyanolyan meredten bámulta őt, mint néhány perce, senki és semmi nem állta hát útját egy finom és alapos masztizásnak.



Atyavilág, mekkora egy ribanc vagyok - gondolta, miközben kéjesen újra feldugta magának a három ujját. Forró volt és tág és nagyon-nagyon lucskos, ezért újra a szájához emelte a kezét és lassan és kéjesen újra lenyalta az ujjait, miközben a bal kezével simogatta magát tovább. Közben résnyire nyitotta a szemét és a fiút figyelte, aki továbbra is mereven előrehajolva bámult, mozdulatlanul, mint egy szobor. Kár, hogy ilyen kevés a itt hely és a popsilyukamhoz hozzá sem férek. - gondolta pajkosan. Akkor lenne itt nézés és bámulás - tette hozzá magában mosolyogva, aztán újra lehunyta a szemét és újra átadta magát a lucskos gyönyörnek. Ebben a pillanatban a hangszórók újból recsegni kezdtek. Jaj, ne! - gondolta Ivett rémülten kipattanó szemekkel és nyomban összeszorította a lábait. Meghalok, ha nem fejezhetem be magamat - folytatta és arra gondolt, hogy fent, a gépháznál miért nincs egy másik miniszoknyás Ivett, aki szintén bugyi nélkül és szintén nagyon merészen és kitárulkozva kissé lassítana a javítás folyamatán. Kedves utasaink, további türelmüket kérjük, a felvonó hamarosan újraindul, addig is ne hagyják el üléseiket és ne lengessék azokat - mondta a hang, mire Ivett lelkébe mennyei béke szállt, újra lehunyta a szemét és a változatosság kedvéért most lazán összekulcsolt lábakkal simogatta magát tovább. Nem érdekelte semmi és senki, csak egyszerűen átadta magát a gyönyörnek, miközben egész testét átjárta a kéj. Már a fiú közelsége sem izgatta, a táskáját egy laza mozdulattal az ölére húzta és most már kitárulkozás nélkül, a külvilágot kizárva simogatta magát tovább. A következő pillanatban a felvonó halk surrogással elindult, Ivett lustán felnézett, látta, hogy a fiú tátott szájjal próbál valamit mondani neki, aztán elhaladt egymás mellett a két ülés és csak jóval később ért el a füléig és a tudatáig a hang, ahogy a srác kétségbeesetten hátrafordulva átkiabál neki: Várjál meg lent! - de bátortalannak és szánalmasnak tűnt az egész, ezért Ivett kicsit megvetően sziszegte magában a választ: Át kellett volna másszál, vagy legalább megpróbáljad a lehetetlent, kisöcsi, nem csak némám bámuljál! Lenézett és látta maga előtt a fogadóállomás épületét. Még néhány perc - gondolta magában, de a lázas állapot lassan elmúlt. Egy nagy és kemény farok kéne most neked. Vagy esetleg kettő. Netán három - gondolta magában. Aztán elmosolyodott. Igen, várni fogok lent. De csak egy kicsit. Pontosan addig, míg a felső állomáson rám vigyorgó három derék néger fickó is leér. Biztosan rájuk férne egy kis idegenvezetés. - nevette el magát, aztán megigazította a szoknyáját és ügyesen lelibbent az ülésről. Akkor vette észre a szélesen mosolygó, Felvonóüzemeltetés feliratú polót viselő és nyakában messzelátót hordó középkorú férfit, aki középen, a lassan átforduló vízszintes kerék előtt állt. Phúúúúú - gondolta Ivett miközben rettenetesen elpirult, és gyorsan lefutott a lépcsőn. Amekkora egy buta ribanc voltál, erre nem is gondoltál, igaz? - tette fel magának a kérdést, aztán újra elmosolyodott.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!

A tavasz ezen az éven először mutatta meg erejét, és a tűző nap meleget ontva hozta az világ tudtára a korai nyár közeledtét. Talán a magányosan eltelt tél, a tavasz illataitól felpezsdült hormonok és az előző napi borozásból me...

Egy időben nekem gyakori fantáziám volt az élettársam haverjával egy erotikus jelenet. Ezzel a fiúval a párom miatt találkoztam sokat, volt egy időszak, mikor naponta, és órákat beszélgettünk. Idővel kiderült, hogy nagyon sokat tudun...

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem én is megosztok veletek egy sztorit, remélem élvezetes lesz. Nekem az volt.

Egyik nyáron sátrazni mentünk egy nagyobb társasággal (a haveri körrel). Duna parti városban lakunk, úg...

a munkatársi kapcsolat különös. Különös dolgokat hoz az élet. Az irodaházban együtt dolgozók közt néha megpezsdül az élet....

Történetünk egy irodaházban kezdődik. Egy amerikai stílusú irodában egyik nap egy új ...