banner

A feleségem kurva és élvezem




A feleségem kisírt szemekkel jött haza az irodából. Egy ügyvédnek volt a titkárnője, már több mint egy éve. Örültünk a jó állásának, mert az üzem, amelyikben én dolgoztam, csőd határán állt; egyre kevesebb munka volt, ami azt jelentette, hogy a kereset is mindig kevesebb lett. Minden pillanatban várható volt a csőd és ha az bekövetkezik, akkor nem tudnám, miből fogunk megélni, ha a feleségem, Éva, egy évvel ezelőtt nem kapta volna meg ezt a jó állást.
Eddig nem panaszkodott a munkahelyére. Sőt, a főnöke nagyon is udvarias és kedves volt mindig vele szemben, ahogy mondta. És most láttam raja, hogy valami baj van! Talán csak nem mondtak fel neki? Az egy katasztrófa lenne.
Kérdeztem, felmondást kapott-e. Csóválta a fejét, hogy nem. Hát akkor mi a baj? kérdeztem. Erre újra sírvafakadt. Símogattam, csitítgattam, nyugtattam és kértem, mondja el, miért sír. “Azt nem mondhatom el”, mondta. “Akkor elhagynál!”
“Nincs olyan dolog a világon, amiért elhagynálak Kedvesem”, bizonygattam. “Hiszen tudod, hogy mennyire szeretlek! Te vagy a mindenem! Mondd hát Évikém, mi történt!”
“A főnököm erőszakoskodott velem!” csuklott fel újra a sírása.
“Erőszakoskodott? Hogyan?” kérdeztem.
“Hát úgy!” mondta Évi. “Tudod!”
“Csak nem nemileg?” rémültem meg. „De igen“, sírt fel újra Évi. „És most nem tudom, hogy mi lesz!“

Agyamban egymást kergették a gondolatok. Ezt természetesen tisztázni kell. Kértem Évát, mondjon el mindent részletesen. Előbb zokogva, de aztán lassan, ha nem is összefüggően, de legalább érthetően mondta el a dolgot: „Tudod, már régebben tett célzásokat. Nem akartam neked szólni róla, hogy ne nyugtalankodj. Van úgyis elég gondod az üzemmel. Nem hittem, hogy komolyra fordul a dolog.“
Hosszú kérlelésre, miután megnyugtattam, hogy bármi történt is, az a kettőnk szeretetén és viszonyán nem fog egy jottányit sem változtatni, elmondta a következőket:

Egynéhány akta a földre esett és szétszóródott. Ahogy Éva ecsetelte, úgy nézett ki a dolog, mintha a főnöke akarattal ejtette volna azokat a földre. „Kérem Éva, szedje fel“ mondta a főnöke. Éva leguggolt és összeszedte a földön szanaszét heverő papírlapokat. Mikor a székre támaszkodva fel akart állni, hát látja, hogy Szöllősi (úgy hívják a főnökét) a háta mögött áll. A nadrágja ki volt gombolva és kiállt belőle a meredt hímvesszője.
„Álló fasszal állt mögötted?“ kérdeztem. Éva bólintott és elkezdett volna mindjárt sírni, ha nem kérleltem volna, hogy mondja el tovább a történteket. Ott állt tehát a főnöke a szabadon álló faszával. Éva elfordította a fejét és fel akart állni, de a főnöke visszanyomta a vállánál fogva. „Csak nem ijed meg egy hímvesszőtől?” Kérdezte. „Hiszen férjes asszony, biztosan látott már ilyet!“

Éva kérlelte, hagyja abba ezt a rossz viccet. Tegyenek úgy mintha semmi se történt volna és felejtsék el az egészet. De a főnök csóválta a fejét: “Elfelejteni? Nem. Azt nem lehet. Már egy éve itt van körülöttem. Látom, hogyan mozognak a keblei a blúz alatt, látom, hogyan billen a seggének két fele minden lépésnél, érzem az orommal a parfümjét, de a pinájának az illatát is, hát elég volt. Álló fasszal ülök az íróasztal mögött egy éve és tegyek úgy minta semmi se történt volna? Álló fasszal nem tudok gondolkozni, nem tudok dolgozni. Most már egyszer le kell lankasztani!”

“Akkor felmondok!” mondta neki Éva, mire ő: “Ha úgy akarja, megteheti. De előbb leszopja a farkamat, addig nem megy ki ebből a helyiségből!” Ezzel megfogta Éva fejét és a fasza hegyét odanyomta a feleségem összezárt ajkaihoz.
“Hű a keserves anyja picsáját!” tört ki belőlem. “Én ezt a gazfickót megölöm! Mondd szívem, hogyan tudtál tőle elmenekülni?”
“Hiszen ez az!” tört ki Évából újra a sírás. “Nem tudtam elmenekülni. Térdelő, kuporgó helyzetemből még fel se tudtam állni. Roppant erős a gazember. Lenyomott és egyre jobban nyomta a faszát a számhoz.”
“És?” kérdeztem.
“Végülis kénytelen voltam kinyitni a számat és egyből beledöfte a hímtagját amilyen mélyre csak tudta.”
“És te”? kérdeztem és közben észrevettem, hogy megmerevedett a farkam a nadrágban. Csodálkoztam, de arra a gondolatra, hogy egy idegen fasz a feleségem szájában volt, akkora erekciót kaptam, mint már régen nem.
“Én?” csodálkozott rám Éva. “Mit tehettem volna? Ő volt az erősebb. Rámordított ‘ Szopjad!. Hát mit tehettem vona?”
“És te szoptad a faszát?” tört ki belőlem. Éva csak bólintani tudott. A farkam erre annyira megnőtt, hogy majd szétrepesztette a nadrágot. Már tíz éve voltunk házasok, az első idők nagy, lázas szerelmi harcai már nem zajlottak köztünk, csak a heti kétszeri dugás maradt meg. Az mindig jól esett, de most annyira be voltam gerjedve, hogy majd szélütést kaptam. Elővettem a faszomat a nadrágomból és Éva arca elé tartottam: “Ilyen meredt volt a fasza?” kérdeztem. Éva bólintott. “Megfogtad?” volt a következő kérdésem. Éva rémülten rámnézett aztán kibökte: “Megfogta a kezemet és rátette”, mondta.

“És? Milyen érzés volt?” kérdeztem. „Olyan kemény volt, mint az enyém?” és én is rátettem Éva kezét az ágaskodó hímtüskémre. Éva ujjai átfogták a dákómat és én attól féltem, hogy rögtön elélvezek. Éva csak bólintani tudott. Én a szájához értettem a faszom hegyét. „Mutasd meg, hogyan szoptad!” Éva elkezdte szopni a pöcsömet. Már volt vagy pár éve, hgy nem volt a szájában. Összeszorítottam a fogamat, hogy ne lőjem ki a gecimet. Olyan érzés volt, mintha nem is a feleségem, hanem egy idegen nő szopna le.
„És mondd”, kezdtem el, de nehezen tudtam csak beszélni, „mit éreztél közben? Nagyon rosz volt?

Éva kiejtette a faszomat a szájából, másképp nem is tudott volna válaszolni: „Hát hiszen éppen ez az, hogy nem!”
„A teremtésit, csak nem azt akarod mondani, hogy neked jól esett?”
Éva szeméből potyogtak a könnyek: „Hát Péterkém, nem tehetek róla. Mikor volt az már, hogy valaki ennyire megkívánt egem? Mikor éltünk mi legutóbb egy lázas élvezetet egymással? Hiszen olyan, mintha meguntál volna! Ha este hozzám akartál bújni és én azt mondtam, hogy hagyj, ma fáradt vagyok, otthagytál ellenkezés és panasz nélkül. Megfordultál és aludtál. Jól esett volna, ha éreztem volna, hogy nagyon kívánsz. Sokszor fél éjszaka nem tudtam aludni, annyira kívántam volna egy kis dédelgetést! Te horkoltál mellettem, én meg ujjaztam magamnak, mert mögőrjített a pinám! Hát ez az!”
Borzasztó volt a feszültség bennem. A feleségem szopta egy másik férfi faszát és még jól is esett neki. A rémes a dologban az volt, hogy nem a felháborodás nőtt bennem, hanem a kanosság. Olyan izgatott lettem, mint talán még soha.

Megint a szája elé tettem a faszom hegyét. „És mondd, begerjedtél?” Éva bólintott. „Benedvesedett a pinád?” tört ki belőlem a fájó és mégis izgató kérdés. Újabb bólintás.
„Akkor mutasd meg, hogyan szoptad a faszát!” mondtam és megint a szájába dugtam a pöcsömet. Éva elkezdte engedelmesen szopni. Már teljesen az elsülés határán voltam, amikor megkérdeztem: „Bele is gecizett a szádba?” Éva szája tele volt a faszommal ezért csak egy halk „Ühüm”-et értettem. Ebben a pillanatban megidult a lüktetés a tökömben és belelőttem én is a gecimet a feleségem szájába, mint a főnöke egy órával azelőtt.
Mióta ez az eset megtörtént, olvastan egy értekezést Catherina Blake, New Yorki sexuálpszichológusnő tollából atrról, hogy mi okozza azt, hogy ha egy férfi a felesége félrelépéséről értesül, akkor előbb jól megveri az asszonyt azután meg jól megbassza. Vagy fordított sorrendben. Hogy ez többnyire így zajlik le, azt már hallottam, de a magyarázatot csak Catherine Blake írásából ismertem meg. Szerinte ez egy ősi, atavisztikus öröksége minden gerincesnek – így az embernek is. Ez a magatartás bele van vésve a génjeinkbe, ezt az örökséget leküzdeni pedig úgyszólván lehetetlen.

A doktornő, mint jellemző tünetet a következőt mesélte: Figyeljünk meg egy csordát – akár tehenek, akár zebrák, lovak vagy egyébb csordában élő állatok. Mind szépen, nyugodtan legel, nem uralkodik semmiféle izgalom. Egyszer csak az egyik hím meghág egy nőstényt. Abban a pillanatban az összes többi hímek is tömörülnek, mégpedig ugyanazon nőstény körül és szép sorjában mind igyekeznek meghágni; az erősebbek elsőnek, a gyengébbek várnak míg sorra kerülnek.

A doktornő nem szokott lakatot tenni a szájára, mindent úgy magyaráz el, hogy mindenki megértse. Szerinte „egy csomó érintetlen pina van a csordában, de minen hím csak a megbaszott tehenet akarja meghágni.”(Gondolom, ez elég közérthető.) A doktornő szerint azok a fajok terjedtek el és szaporodtak, amelyek hímjei igyekeztek a magjukat minél több nőstényre elosztani. A természetben (megint idézek) „aki sokat baszik annal sok utóda lesz. Amelyik törzs tagjai keveset basznak, azok kihalnak. Ez az evolúció törvénye!”
De miért kell azoknak a hímeknek pont a meghágott nőstény? Egész egyszerűen, mert látták, hogy meg lett hágva. Minden nemi történés látványa utánzásra ösztökél, mert serkentőleg hat a nemi szervekre. Akinek már felállt a farka egy pornó hatására, az tudja ezt. Nos, a hímek észlelték, hogy egy nőstény meg lett hágva, hát egyszerre felállt a faszuk. Világos?
De miért pont arra a nőstényre? Blake asszony erre is adott választ: „Mert ösztönösen be akarják fedni a másik hím ondóját a sajátjukkal. Az a tudatalatti érzésük, hogy a saját ondó lefedi a másikat és így a saját ondó termékenyíti meg a nőstényt. Ez jólmondd nem tudatos, hanem ösztönös, öröklött reakció. És ami érdekes az esetben az az, hogy sok esetben így is történik. Mikroszkóp alatt látni is lehet a különböző herékből származó ondók harcát egymás ellen.

„Persze” figyelmeztet Catherine Blake, „az ilyen ’fogamzásgátlás’ nem vezet mindig százszázalékos sikerre. Ha egy néger férfi után egy fehér bassza meg a nőt, annak mégis születhetik fekete gyereke.”
Hát így érthető is a féltékeny fériak reakciója, de amikor az eset történt, akkor még nem tudtam ezt. Csodálkoztam is, hogy az, hogy a feleségem egy másik férfit leszopott, az úgy hatott rám, mintha gyomorszájon ütöttek volna, mégis felállt a faszom és olyan nemi izgalom lett rajtam úrrá, amilyet azelőtt talán még soha sem éreztem. De hadd térjek vissza az eseménykre.

Ott hagytam abba, hogy beleélveztem a nejem szájába. A farkam egy kicsit lekókadt, az idegszálaim nem. „Gondolom, hogy azonnal kirohantál az irodából”, mondottam. A feleségem megrázta tagadólag a fejét.
„Nem? Hát mi történt?” kérdeztem.
„A főnök felfektetett az íróasztalára. Ö állt az asztal mellett és megint a számba adta a faszát. Reméltem, hogy le fog neki konyulni, de nem, dagadt volt és kemény.”
„És te hagytad?” kérdeztem de a faszom már megint állt. Most talán még hosszabban nyúlt ki a nadrágom sliccéből és meredekebb szögben mutatott a mennyezet felé.
„Ugye nem fogsz bántani?” kérdezte a lelkem és valóban nem is volt olyan szándékom. Bíztattam, hogy mondjon el mindent őszintén, teljesen. És reszketve vártam a folytatásra, de a reszketés a nemi izgalomból eredt, amit Évi elbeszélése keltett. Gondolván, hogy kényszer alatt cselekedett, bizonygattam, hogy mindent elmondhat, nincs és nem is lesz harag, minden meg van előre is bocsátva. Ezen felbátorodva elmondta: „Hát én fogtam a kezemmel a farkát és nyalogattam a makkját. Nem tudom, mi volt velem, de nem tudtam másként cselekedni.”
„Aztán szoptad megint?” kínoztam (vagy izgattam) önmagamat a kérdéssel és Évi igazolta, hogy úgy volt. Tudnom kellett, tudni akartam: „Milyen érzés volt az neked?”
„Nagyon jó volt!”

Elszédültem. „Gyere, feküdj ide az asztalra!” Éva felfeküdt, úgy mint az irodában, megmarkolta a faszomat és elkezdte nyalogatni és szopni. Az a bitang Szöllősi, hogy bassza meg az anyját, nagyon kéjeleghetett, ha Éva az ő faszát is így kezelte!
Engem majd szétvetett a kéj, a féltékenység és az izgalom. „Aztán mi volt?” akartam tudni. Amit Éva elmondott, azt nem tudom, hogyan tudtam elviselni. Felbátorodott, mert látta – mint később bevallotta ’örömmel látta’ – hogy harag helyett élvezem a dolgot, így szabadabban számolt be: „Hát tudod szívem, hanyatt feküdtem az asztalon. Hogy a lábaimat megtámasszam, feltettem a sarkaimat az asztal szélére. Azáltal fel lettek húzva a térdeim és kissé széjjel is álltak, mert tudod, az asztal keskeny.”

„Na jó, de mi volt aztán?” kérdeztem türelmetlenül. Éva válasza fejbekólintott: „A főnököm megfogta a pinámat!”
„Hát nem volt rajtad bugyi?” tört ki belőlem.
„Volt” mondta Éva. „De a főnök felhajtotta a szoknyámat és felülről benyúlt a bugyimba.”
„És te hagytad? Nem ellenkeztél? Nem védekeztél?” Azt hiszem, ezt a kérdést ordítva tettem fel. „Hát mit csinálhattam volna? Alig volt helyem a lábamat megtámasztani. Meg aztán fogott is.”
„Ami persze neked jól esett!”
„Arról nem tehetek szívem. Már nagyon fel voltam izgatva, úgy mit te is most, mit tehettem volna mást.”
És mit csinált a pináddal az a gazember? Fogdosta? Fogdosta?”
„Igen, markolászta!”
„És akkor elélveztél!” szólt a vádam, de ma tudom hogy reménykedtem abban, higy igent fog mondani, hogy még jobban izguljak és élvezzem a helyzetet. De Éva azt válaszolta, hogy: „akkor még nem.”
„Akkor még nem? De aztán biztosan elélveztél. Mikor?”
„Amikor bedugta az ujját a pinámba. Elkezdett ujjazni. Nagyon tudta, hogy hol és hogyan kell!”
„Elsült a pinád? Hányszor?”
„Nem tudom. Sokszor.”
„Nedves voltál?”
„Igen!”
„Had lássam!” mondtam és felemeltem a szoknyáját, hát – majd kiesett a szemem – nem volt raja bugyi! „Hol a bugyid te picsa?” kérdeztem. Korábban, sokszor neveztem szeretkezés közben „édes kis picsámnak”, de most csattant a szó.
„Lehúzta rólam. Lehúzta és zsebretette. Azt mondta, megtartja emléknek.”
Megmarkoltam a pináját. Beledugtam két ujjamat. Locsogott a nedvességtől. Ilyennek még sohase éreztem.
„Nyalta a pinádat?” kérdeztem. Minden egyes kérdéssel kínoztam magamat, hiszen a hites feleségemről volt szó, de ma tudom, hogy minden egyes kérdésre olyan választ vártam, ami a féltékenységemet, de egyúttal a nemi ingeremet is növelte. Szinte csalódotnak éreztem maam, amikor azzal válaszolt, hogy „Nem nyalta, de ...”
„De mi?”
„Megbaszott!”
„Megbaszott?”
„Megbaszott!”
„Bedugta a faszát a pinádba?”
„Be!”
„És lökött?”
„Lökött!”
„És te élvezted?”
„Nagyon!”
„Te szajha!”
„Haragszol?”
„Ne..em! Nem haragszom, mondd tovább. Belédgecizett?”
„Igen! Nagyon sokat! És nagyon jó volt!” Éva egyre nyiltabban beszélt a történtekről.
„Szóval belédspriccelt. Megmosakodtál utana?” Éva tudta, hogy azt akartam tudni, megmosta-e a pináját. De azzal válaszolt, hogy „Hát hol mostam volna meg?És mikor? Hiszen éppen csak hogy hazajöttem”.
„Szóval még benned van a gecije?”
„Igen!”
„Mutasd!” És máris a lábai között álltam és széthúztam a pinaajkait. Csöpögött belőle a fehéres lé, ami a Szöllősi tökéből spriccelt bele.

Tökéletesen elvesztettem az eszemet. Benyomtam a farkamat tövig a feleségem pinájába és elkezdtem baszni. A hátamon összekulcsolta a lábait, emelgette a seggét, viszonozta a lökéseimet és gügyögve mondta: „Basszál édes! Basszál nagyon! Basszál meg jól életem!”
És a faszom egész gyönyörömet és kéjemet a feleségem egy idegen férfi által megbaszott pinájába lőtte.



Ha szeretnél még több szextörténetet olvasni, kattints ide!


Lori úgy érezte, mintha lebegne. Mintha magas sarkú cipője nem is lenne a lába alatt, hanem csak a puszta levegőre nehezedne rá. Az egyik karjával gyengéden átkarolta Susan derekát, a másik ujjait pedig a lány ujjai közé fonta.
...




Igen, szeretek kukkolni, szeretek meglesni másokat. Persze ebben az is benne van, hogy az se zavar, ha épp engem lesnek meg. Szeretkeztem és szexeltem is már úgy hogy láttak és rettentően élveztem. Az egyik legőrültebb élményem volt hogy...




A nappaliban mécsesek csillogó árnyai teremtik meg az intim félhomályt. A kandalló pattogó tűzének lángja a narancsszín ezeregy árnyalatát vetíti a tetőtéri helyiség ferde falára. Az üvegen és kályhacsempéken keresztül melegsé...




Kemény faszomat verve ültem az ágy sarkában és a kis résen keresztül bámultam Diát. Laptopja előtt, hátán fekve, becsukot szemmel ujazta magát. Pornó film jelenet volt az egész. Also ajkát harapva, halk nyogesek hagyták el a száját...




Már „öreg” házasok voltunk, előző hónapban ünnepeltük az ötödik évfordulót, de még nem voltak gyerekeink. Nem siettünk, hiszen alig múltunk huszonöt évesek. A lakótelepi lakásunk a kor körülményeihez képest luxusnak szám...


Copyright (c) szex-tett.info. Design by XXX Mag
Szex linkek, ingyenes szex oldalak